A Makó FC a labdarúgó NB II Keleti csoportjában a tizenegyedik helyen zárta az őszt. Mivel tapasztalatból tudjuk, hogy a csapat tavasza mindig jobb, várhatjuk, hogy Kolozsvári János tanítványai az idény végére előrébb lépnek.

Évek óta az NB II Keleti csoportjának magasan a legalacsonyabb költségvetésű csapata. Ennek ellenére volt már harmadik is a Makó, az előző szezonban hetedikként zárt, most viszont csak tizenegyedik.

– A lét és nemlét határán küzdünk állandóan, ebbe pedig kezdek belefáradni. Mindig bizonytalan a jövőnk, a hangsúly természetesen az anyagiakon van. Ezért is mondtam a bajnokság elején egy szurkolói ankéton, hogy ha a csapat három egyesületet megelőz, elégedett leszek. Ezt az ősszel teljesítettük, hiszen öt klub mögöttünk van, de a bajnokság nem egy, hanem két szezonból áll. A körülményekkel már nincs különösebb bajom, a megyében talán a legjobbak, a pályáink kiválóak, a műfüves mellett pedig elkészült az új, FIFA méretű, füves talajú küzdőtér, amelyet tavasszal már használhatunk. Terveim vannak, lennének, de a lehetőségeim behatároltak – mondta Kolozsvári János, a Makó FC edzője.

Az együttesnek tizenöt meccsen tizennyolc pontja van, öt győzelem mellett háromszor ikszelt, hétszer pedig kikapott, tizenhét szerzett gól mellett huszonhármat kapott.

– Kevés a bevethető játékos, 15-16 ember állt készenlétben, igaz, négy-öt fiatal már a kerethez tartozik, de még nem ütik meg azt a szintet, amely ebben a helyzetben szükséges. A csapat a nyáron nem előnyére változott, ilyen kevés gólt nagyon régen szereztünk. Hiába, harmincegy gól elment, ezt pedig bármelyik együttes megérezné... A házi gólkirály az a Magyar György, aki védekező középpályás. A két csatárunk, Schreiber és Faragó viszont csak két-két találatig jutott, ez pedig kevés, ha előrébb akarunk végezni. Ez a helyezés azért lehetne jobb is, ha... És most be is fejezem, mert a haval kezdődő mondatoknak semmi értelme. Nagyon fájt, hogy bár viszonylag kevés gólt kaptunk, és az előző szezonhoz képest még javultunk is, ám a Nyíregyháza makói hetese rendesen visszavetette a gólkülönbséget. Mindamellett ez a hétgólos kudarc nem fájt annyira, mint a kazincbarcikai vereség vagy a Cegléd elleni hazai kudarc. A Cegléd öt pontot szerezve utolsó... Hatszor kaptunk ki egy góllal, amikor bármi lehetett volna az eredmény. A nyolc idegenbeli meccsből egyszer sem nyertünk, ez nem nevezhető sikernek. A hazai hétből elért öt győzelem viszont kalapemelést érdemel. Magyart kiemelném, igazi vezér volt, mellette Czirbus, Varga R. és Tóth Imre nyújtott jót, Béres pedig pozitív meglepetéssel szolgált – említette a jobb teljesítményeket a tréner.

A Makó FC játékosai szerdánként még edzenek, azonkívül a különböző tornákon is szerepelnek, az ünnepek alatt pedig körülbelül két hetet pihenhetnek.

– Január közepén kezdünk, legalábbis így tervezem. Aztán hogy mit hoz a jövő, az más kérdés. Mert biztos helye a mai világban senkinek sincs. Erősítési terveim vannak, három játékost legalább hozni kell: egy csatárt biztos, egy védő sem volna rossz, és egy bal oldali középpályás szintén szükséges. Senki sem akar kiesni, mindenki erősít, nekünk sem szabad lemaradni, ha nem akarunk nagyobb bajt – tette hozzá végül Kolozsvári.

Felejthetetlen

A makói szurkolók sosem felejtik majd azt az őszi meccset, amelyen a kedvencek 2–0-ra legyőzték a Diósgyőrt. Viszont a 11. és 14. forduló közötti négy vereséget – közte a hazai 0–7 a Nyíregyháza ellen – gyorsan törölni kell az emlékek közül.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.